Az élővilág matuzsálemei

Az állatvilág öregjei


Az állatvilágnak is meg vannak a maga matuzsálemei. A hosszú életkorok kulcsa az adott fajra jellemző génekben és enzimekben rejlik. Sejtjeik sokszorosára tudnak duplázódni mint az átlagos életű fajok sejtjei. Sejtjeik nagyon lassan öregszenek és néhány faj azokat is kitudja cserélni őssejtekre. Ezeknek a fajoknak a sejtjei között nincs sejtburjánzás. Sok fejlettebb állat szervezete úgy működik, a kifejlett kor és halála közötti idő hétszer-tízszer annyi mint a születésétől a kifejlett korig eltelt idő. A nőstény állatok életkoruk háromnegyedik szakaszában is képesek utódot szülni, a hímek életük végéig nemzőképesek.

A természetben élő állatoknak 5-10 olyan betegsége van amely halálos kimenetelű. Ezzel szemben a háziállatoknak több száz halálos betegségük van. A legmagasabb kort megért állatok a tengerben élő egyszerű élőlények. A szivacsok, korallok, medúzák, hidrák évezredekig elélnek, vannak még 5 ezer éves példányok is. A medúzák között van egy mindössze 5mm hosszú faj amely kifejlett korában szaporodása folyamán az újszülött formáig képes magát visszafiatalítani, ezen egyedi képessége által gyakorlatilag halhatatlan a többi állathoz képest. A kagylók is elélnek 400-500, a tengeri sünök 200 évig. A gerincesek birodalmában is vannak fajok amik megérik a 150-200 évet. Nagy testű teknősök, bálnák, grönlandi cápa és néhány halfaj például pontyok, sügérek. A több mázsás harcsák és másfél mázsás csuka életkora is messze túlhaladja a 100 évet. Homárok között is akadnak százévesek. A madarak közül 100-120
évet is megélnek a keselyűk, hattyúk, kakaduk és arapapagájok.



Az emlősök közül az elefántok érik meg a legtisztesebb kort legalább 70 évet, de ettől jóval idősebbek is lehetnek. A legnagyobb testű majmok között is voltak 60-70 éves példányok is. Az aligátorok és az uhubaglyok élettartama is 70 év. A házi állatok közül a ludak vezetik a hosszú élet listáját még 70-80 évig is elélhetnek. A második legnagyobb testű madár a kazuár életkora is elérheti a 60 évet. A foltos hiénák a maguk 40 évével valóban hosszú éltűnek számítanak a kutyák átlag 10 évéhez képest. Egész életükben nyers húst, dögöt és csontot esznek, valószínű ez a hosszú vidám életük titka az adalékanyagokkal teletömött hőkezelt kutyaeledelekkel szemben.

A rágcsálók közül a csupasz vakondpatkány genetikai kódjának köszönhetően 30 évig él 10 szer annyi ideig mint egy hasonló kaliberű rágcsáló. A kutatók a génállományát tanulmányozzák, hogy a jövőben betegségek gyógyításához felhasználható anyagot nyerjenek belőle. Meglepő, hogy még a galandférgek élettartama 35 év is lehet. Varangyok között is előfordulnak 30 éves egyedek. A rovarvilágban is van olyan faj amelynek a lárvája 27 évig fejlődik a talajban. A skorpiók élete is eltarthat 30 évig, és emellett akkora életerejük van, hogy még az atomsugárzást is túlélik. Ez a képességük a genetikai anyaguknak, enzimjeiknek és kevés oxigénigényüknek köszönhető.
 

A növényvilág matuzsálemei 


A növényvilág rengeteg érdekes növény életének jellegzetességeit mutatja be. Kimeríthetetlenül sokféle növény él Földünkön egyedi jellemvonásokkal. Ilyen a hosszú élet, amelyben természetesen a fák és a cserjék a nyerők. Hosszú életük titka az adott fajra jellemző genetikai állomány és a folyamatos sejtregenerálódás. Vannak fajok amelyek 500 évente új törzset növesztenek és vannak olyanok amelyeket a gyantájuk dupla ideig is fenn tudja tartani az alvó állapotban lévő de még nem halott fákat. Vannak fák amelyek 50-70 évesen virágoznak először és utoljára.

A legidősebb fák és cserjék életkorát szénizotópos kormeghatározással állapítják meg ilyen például a lamatia nevű tasmán cserje amelynek kora körülbelül 43000 év. A fák között is vannak 10 ezer éves fenyők és ciprusok. Néhány példány a jégkorszakból maradt meg. Lucfenyők között is találtak már 9550 éves és 95 méter magas egyedi példányokat. Az Észak Amerikában élő mamut és matuzsálem fenyők kora is eléri a 4-5000 évet. A majomkenyérfák az életfái Afrikában, akadnak közöttük 4000-6000 évesek is. Sok fa megéri a 2-3000 éves kort, mint például a fügefa, olajfa, borókafa, tiszafa, cédrusfa és a tölgy. Dél Afrika sivatagjaiban élő velvícsia egy igazi növény egyéniség, amely 3 méter hosszú hordó vastagságú gyökerében raktározza nedvességet és 2000 évig is növeszti leveleit.
A növények világa számtalan rekorddal büszkélkedhet a hosszú életkorok mellett. A leggyorsabban növő növényfaj a kínai óriásbambusz, naponta 1 métert is képes növekedni. A leglassabban növekvő növény a mexikói szágó 1000 év alatt 2 métert nő.

A leggyorsabban növő fa a maláj albizzia, 1 év alatt több mint 10 métert nő. A lágyszárú növények közül a papucskosbor 17 évesen hozza első virágait.
A leglassabban virágzó növény a Dél Amerikában élő óriás havasi bromélia, amely 150 évesen virágzik először és utána meg is hal a növény. Földünk legősibb növénye, egy élő kövület a páfrányfenyő amelyek élettartama 1-2000 év. A rotang a pálmafélék családjába tartozó leghosszabb kúszó törzsű lián növény. Koronája nincs, földön és fákon kúszva nő, szárának hossza elérheti a 300 métert is. A legmagasabb fa az eukaliptusz, 150 méteres példányai is vannak. Harminc éves korára akkora mint egy kétszáz éves tölgy. Egy hektár eukaliptusz erdő 20 év alatt annyi faanyagot szolgáltat mint más fák 100-120 év alatt. Bámulatos az erdőtüzekkel szembeni regenerálódó képessége és életereje. Erdőtüzek után fél év alatt újjászületik az eukaliptusz erdő. Élettartamuk 400 év.

A távol keleti smaragdfa 8 éves korára akkora törzset nevel hogy egy ember alig tudja átölelni. Energetikai szempontból 1 kg szárazfa 4500 kcal fűtőértéket képvisel, amely a minőségi szénfajtákkal összevetve is igen magas.
Egy hektár ültetvény évente 40 tonna port és szennyeződést köt meg, erős gyökérzete megakadályozza a talajeróziót, enyhíti a hőmérsékleti ingadozásokat, és javítja a levegő áramlását, páratartalmát. Levelei hatalmas mennyiségű széndioxidot nyelnek el, és tekintélyes mennyiségű oxigént termelnek. Levelei átmérője a 70 cm is elérheti, és egy 8 éves fa 60 kg levéltömeget termel évente, amely ideális zöldtrágya és takarmány alapanyag.

A legnagyobb növény egy USA-ban élő rezgő nyár. Tömege 6000 tonna kiterjedése 43 hektár. Egy növény hálózatról van szó, mert egy a gyökere és a genetikai állománya. Egy szervezetként működik egyszerre történik a lombváltás. Életkorát 50-100 ezer évesre becsülik. Legnagyobb lombkoronájú fa egy Sri Lankán élő fügefa amely lombkoronája 1,2 hektár területet foglal el. Lombkoronája tartását 1200 támasztógyökér segíti, törzsének kerülete 412 méter. A legmélyebb gyökerű fa is egy Dél Afrikai fügefa 120 mélyre hatolnak a gyökerei. A tengeri algák telepei 270 méteres mélységben is képesek a fotoszintézisre, pedig ebbe a mélységbe a napsugarak milliomod része jut el. Ezek a növények valóban a természet csodái.

Természeti népek és a hosszú élet kapcsolata


Természetben élő népcsoportok mai napig is élnek a világ minden földrészén, igaz már egyre kevesebben. Közöttük is vannak olyan csoportok akiket elcsábított a civilizáció. Ők már megpróbálnak úgy élni mint a modern emberek, de egészségükkel és a hátrányos megkülönböztetésekkel drága árat fizetnek ezért. Az egészségüket a mesterséges élelmiszerek fogyasztása és az alkoholizmus ássa alá leginkább. Akik megmaradtak igazi természeti embereknek jelenleg is úgy élnek mint őseik. Minden helyzettel amellyel életük során találkoznak a maguk egyszerű és természetes módján kezelik. Kiválóan ismerik a természet jelenségeit, formáit, a növényeket az állatokat és magát az embert is.

Ahhoz, hogy túl éljék a természet szeszélyeit, megpróbáltatásait, hosszú és egészséges életet éljenek a vadonban nagyon nagy tudásra, találékonyságra belső harmóniára és összetartásra van szükségük. Kimagasló érzékekkel rendelkeznek, és kiválóan tudnak kommunikálni még távoli kilométerekről is telefonok nélkül. Igaz, hogy a kivételes képesség minden természeti embernek megadatott csak nem mindegyik él a lehetőséggel vagy nem arra a célra használja amire rendeltetett. Az életformájukban minden lehetséges természeti forrást felhasználnak a mindennapi tevékenységükhöz. Táplálékaikat a természetből gyűjtik be, akár az állatokat, akár a növényeket és a legapróbb részekig felhasználják.


A képző és iparművészet területén is kreatívan tudnak alkotni a természet szolgáltatta anyagokból. Egészségi állapotukban is megmutatkozik a természetesség, minden természeti nép mentes azoktól a betegségektől amik a civilizált világban minden naposak. Kiválóan értenek a természetes gyógymódokhoz. Az igazi természeti emberek teljes harmóniában élnek a környezetükkel és egymással. Életük nem könnyű, de amennyire lehet leegyszerűsítik és megtalálják benne azt ami előre viszi őket.

Köreikben nem ritkák a 100 éves emberek, ők megvilágosodott, bölcs emberek akik életük folyamán rengeteget tapasztaltak és sokat tettek embertársaik életútjának egyengetésében. Szoros kapcsolatuk van a fönti világgal, vannak közöttük magasabb civilizációból érkezők, például az ausztrál őslakosok és a dogonok.
A maguk egyszerű természetességében kint a vadonban mérhetetlenül többet tudnak az igazi életről mint bármelyik civilizált nép. Rengeteg életbölcsességet és élet példát tanulhatunk tőlük.